Kemény kritikát kapott Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől az Európai Parlament előtt tartott beszédében - jelentette a Politico.
Magyarország kedden az Európai Bíróság elé áll a 2021-ben elfogadott, itthon és külföldön is sokat támadott gyermekvédelmi törvény miatt, amelyet LMBTQ+-ellenes szabályozásként bírált az Európai Bizottság és több tagállam is. A Brüsszel és a 16 EU-tagországgal szembeni perben a jogállamiság és az uniós alapértékek kérdését került középpontba, így jelentős politikai és jogi következményekkel járhat. Magyarország rengeteg uniós forrásának blokkolása is kockára kerül.
A következő Európai Bizottság sorsáról az Elnökök Konferenciája csütörtökön dönt arról, hogy elfogadják-e a biztosjelöltek meghallgatásairól készült beszámolókat. Azonban ebben váratlan akadályt jelent, hogy a hat elnök meghallgatását egyelőre nem engedte át az Európai Parlament – írja az Öt perc Európa blogon megjelent bejegyzésében Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megszavazása politikai patthelyzetet hozott az Európai Parlamentben, amely veszélyezteti az új uniós végrehajtó testület decemberi felállását. A bizottsági meghallgatások során kibontakozó hatalmi harcok új koalíciós dinamikákat jeleznek az EP-ben. Az egyik konfliktusos jelölt épp a magyar delegált, Várhelyi Olivér.
A jövő heti tanácsülés napirendjére került a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárás helyzetértékelése - írja a Szabad Európa. A lépést Németország kezdeményezte.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól. "Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik" - hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor hajtsák végre; még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbezne, mondván, a politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Kihagyja az azerbajdzsáni Bakuban megrendezett COP29 nevű klímacsúcsot Franciaország. Az indoklás szerint a házigazda kemény kritikával illette az európai hatalmat, ezért inkább nem vesznek részt a tárgyalásokon – írja a Politico.
Az Európai Unió következő külpolitikai vezetőjének jelölt Kaja Kallas óvatosságra int Donald Trump esetleges jövőbeli lépéseivel kapcsolatban, különös tekintettel az Ukrajnát érintő kérdésekre. Az észt politikai hangsúlyozta az Egyesült Államok és az EU közötti párbeszéd fontosságát, valamint rámutatott az izolacionista politika történelmi kudarcaira az Európai Parlament biztosi meghallgatásán.
Piotr Serafin, az Európai Unió költségvetéséért és csalásellenes ügyekért felelős lengyel biztosjelöltje a hosszú távú költségvetés növelését szorgalmazza, amely szerinte az EU GDP-jének jelenlegi 1%-ánál nagyobbnak kellene lennie. Serafin az uniós szintű új adók kidolgozását sürgette, és 2025 elejéig vár előrelépést ezen a téren.
Az Európai Uniónak fel kell készülnie az önvédelemre, elsősorban Oroszország jelentette fenyegetés miatt – hangsúlyozta Andrius Kubilius, az EU új védelmi és űrügyi biztosjelöltje az Európai Parlament előtti meghallgatásán.
Az Európai Parlament biztosjelölti meghallgatásai során több jelölt bemutatta célkitűzéseit az EU új irányvonalának meghatározásáról, ám több jelöltet letámadtak a képviselők. A nők védelme, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a fenntarthatóság és az innováció erősítése voltak a legfőbb témák. A magyar jelölt, Várhelyi Olivér kikérdezése még feszültté is vált szerdán.
Az Európai Unió kereskedelmi kereteit meg kell erősíteni, többek között egy átfogó vámreformmal és egy új vámhatóság létrehozásával, emellett az együttműködés mélyítésére kell törekedni az Egyesült Államokkal és más térségekkel – többek között ezeket mondta Maros Sefcovic uniós biztosjelölt Brüsszelben, az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak meghallgatása során hétfőn.
Az Európai Központi Bank (EKB) digitális euró projektje egyre élesebb konfliktust szít több uniós kormány, köztük Franciaország és Németország között, akik nagyobb beleszólást követelnek az új digitális fizetőeszköz szabályozásába. A vita középpontjában az áll, ki határozhatja meg, hogy az állampolgárok mekkora összeget tarthatnak majd az EKB által támogatott digitális „tárcákban”. A hosszú távú célja a projektnek a készpénz, vagy valódi valuta használatának csökkentése is, miközben az amerikai kézben lévő fizetési rendszereknek is riválist állítanak.
Siegfried Muresan, az Európai Parlament vezető tárgyalója elutasította azt az elképzelést, hogy az EU támogatásait a 2028-2034 közötti időszakban összekapcsolják a tagállamok makrogazdasági reformjaival, mivel ez a polgárokra nézve hátrányos következményekkel járhat. Muresan hangsúlyozta, hogy a hagyományos prioritások, mint a területi kohézió és mezőgazdaság mellett új kihívások, például a zöld és digitális gazdaságra való átállás és a védelem fejlesztése is kiemelt figyelmet igényelnek.
A kormányzó Georgiai Álom - Demokratikus Georgia párt a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg Grúziában a parlamenti választásokon, a voksok csaknem száz százalékának feldolgozása alapján a választási bizottság közleménye szerint.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
